Boldog Iskola
Boldogságórák a Radóban
„Minden
egyes pillanatban, amikor magadnak jót teszel és ebből a jóból más is
részesül, hozzájárulsz ahhoz, hogy jobb legyen ez a világ.”
Intézményünkben a 2014/15-ös tanévtől kezdődően
Boldogságórákat is tartunk több osztályban havonta 1 alkalommal. A
„Jobb Veled a világ” Alapítvány által kezdeményezett Boldogságprogram
részeként és útmutatásai alapján állítjuk össze az órák témaköreit és
feladatait. Természetesen ezeket a tanulók életkorához és értelmi
szintjéhez kell igazítani. Az Alapítvány korosztályok szerint
megvásárolható tankönyvvel és munkafüzettel is segíti a munkánkat. A
boldogságórák támogatják a diákokat abban, hogy önbizalmuk erősödjön,
tudjanak és merjenek pozitívan gondolkodni, lelkileg egészségesek
maradjanak, higgyenek önmagukban, tudjanak a felnőttektől segítséget
kérni, és kiutat találni az őket foglalkoztató problémákból. Meg
vagyunk róla győződve, hogy a boldogság tanulható, és tanítható.
Tudományos kísérletekkel támasztották ezt a tényt alá.
10 hónapon keresztül egy-egy boldogságtechnikát ismertetünk meg a
diákokkal, azokat a lehetőség szerint gyakoroltatjuk. Rajzos, írásos,
zenés, mozgásos feladatokkal, művészeti alkotásokkal gazdagítjuk az
órákat! A témakörök:
1.hónap:
A BOLDOGSÁGFOKOZÓ HÁLA
2.hónap:
AZ OPTIMIZMUS GYAKORLÁSA
3.hónap:
TÁRSAS KAPCSOLATOK BOLDOGÍTÓ EREJE
4.hónap:
BOLDOGÍTÓ JÓCSELEKEDETEK
5.hónap:
CÉLOK KITŰZÉSE ÉS ELÉRÉSE
6.hónap:
MEGKÜZDÉSI STRATÉGIÁK
7.hónap:
APRÓ ÖRÖMÖK ÉLVEZETE
8.hónap:
MEGBOCSÁTÁS
9.hónap:
EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD
10.hónap: FENNTARTHATÓ
BOLDOGSÁG
Nagy örömünkre sok szülő is érdeklődik a boldogságórák iránt. Ezekről az órákról a honlapon is olvashatnak cikkeket, és az alábbi linkre kattintva nézhetnek videókat.
https://www.youtube.com/watch?v=T0JjWz0THVE
https://www.youtube.com/watch?v=WgW3xw_Df1A
https://www.youtube.com/watch?v=FRpW4yq3RKA
https://www.youtube.com/watch?v=r7VcygZjVfI
https://www.youtube.com/watch?v=vMWgfCXNUH0
A program fő szervezője az iskolában Nimszné
Gárdonyi Éva. A Boldogságprogramban részt vevő lelkes
pedagógusok: Kutrovits Erzsébet, Oláhné Sipos Ildikó, Matus
Gyöngyi, Glavanicsné Trenka Asztrid, Taufer László, Kóbor Alida,
Peterka Kinga, Makkosné Nagy Kinga. Köszönjük munkájukat!
„Lelkes csatlakozást, elfogulatlan rácsodálkozást kívánok a program
iránt érdeklődő, boldogabb életre, jobb életminőségre vágyó
jelentkezőknek, olyan élménykóstolót, amelynek ízei feledhetetlennek
bizonyulnak. Ámuljunk rá, hogy a boldogságra való készségünk adott,
felébreszthető, kiművelhető és magas szintre emelhető! Ránk fér,
vágjunk bele! Minden kedves érdeklődőt és programunkhoz csatlakozót
szívből köszönti”:
Prof. Dr. Bagdy Emőke
klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta, professor emeritus
a Boldogságprogram fővédnöke
Egy magyar iskola, ahol az órarendbe bekerült a boldogságóra
(A Nők Lapja Café weboldalán megjelent cikk másolata - szerző: Czvitkovits Judit)
Matematika, ének, hittan, testnevelés, boldogságóra: ilyen egy teljesen hétköznapi órarend az ország egyik legkülönlegesebb iskolájában, a győri Radó Tibor Általános Iskolában, ahol a diákok az alaptantárgyak mellett valami nagyon fontosat tanulnak: a boldogságot. Egy csapat ötödikesnek köszönhetően pedig most már én is tudom, mekkora erővel bír 45 perc lelki ölelés.
Hétfőn reggel fél 7-kor a kis 8 éves unokaöcsém, Beni szorongó
tekintettel néz rám, kezei jéghidegek, arcocskája sápadt. Hiába
faggatom, mi a baj, gyermeki szókincsével csak annyit tud elmondani:
izgul, mert iskolába kell menni. Hiába
beszélgetünk, hiába vigasztalom, a szorongás nem múlik, de idő sincs
rá, menni kell. Hátára veszi súlyos iskolatáskáját, és mint egy
elgyötört kiskatona, indul a csatatérre.
Még Beni körül járnak a gondolataim, amikor alig egy órával később egy
meseszerű világ kellős közepén találom magam: a Radó
Tibor Általános Iskola egyik világos tantermében ülök, színes
festmények, óriás betűkkel kinyomtatott pozitív üzenetek és megannyi
vidám rajz ölelésében. Még javában a becsöngetés előtt vagyunk, amikor
felcsapódik az ajtó, és egy tündéri csiripelő csapat szalad be. Ők azok
az ötödikesek, akik vállalták, megmutatják nekem, milyen egy
boldogságóra.
Nem lehet nem észrevenni, hogy a gyerekek arcán nyoma sincs
Beni szorongásának, már becsengetés előtt tíz perccel a tanteremben
tolonganak, csennek egy-egy meleg ölelést tanárnőjüktől, Nimszné
Gárdonyi Évától, felszabadultan kacagnak, mesélnek és
ugratják egymást. Félretolják az iskolapadokat; a székeket az
osztályterem közepére, kör alakba fordítják, és leplezetlen örömmel
várják a kezdést.
Ahogy nézem a sok kis csillogó arcot, nem akarom elhinni, hogy a
teremben csupa olyan kisdiák ül, akik számára a tanulás igazi kihívás. A győri Radó
Tibor Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani
Intézménybe ugyanis a tanulásban akadályozottak, autisták,
magatartászavarosok vagy különleges tanulási módszereket igénylő
gyerekek járnak. Olyanok, akik édesanya nélkül,
csecsemőotthonban nőttek fel; akikre a „kezelhetetlen” jelzőt
szokás ragasztani; akik számára a hagyományos oktatás módszertana
felfoghatatlan; akikre otthon nélkülözés és agresszió vár – olyanok,
akik hátrányos helyzetük ellenére mégis szerencsések, hiszen a Radóba
járhatnak, egy olyan iskolába, ahol türelemmel, szeretettel és
odafigyeléssel nemcsak tanítják, de gyógyítják is őket.
Boldogságórák a Radóban
Tíz éve már annak, hogy Nimszné Gárdonyi Éva egy különleges projektbe
kezdett, és útnak indított egy érzelmiintelligencia-fejlesztő
programot, amit nem is olyan rég Bagdi Bella tavaly, országosan
meghirdetett Boldogságprogramjával ötvözött –
az órarendbe pedig bekerültek a boldogságórák. A tanórák a
gyermekek érzelmeiről szólnak, és olyan bonyolult kérdésekre segítik
megkeresni a választ, mint: Ki vagyok? Miért jöttem? Hova tartok?
Hogyan tudok oda eljutni? Ha bajban vagyok, ki tud nekem segíteni?
Hogyan vezethetem le az indulataimat? Hogyan fejezhetem ki az
érzéseimet? Mit jelent a hála? Mi a pozitív gondolkodás?
A szeretet gyógyít
A körben felállított székek között nekem is jut egy hely, a gyerekek
gondolkodás nélkül elfogadják, hogy ott vagyok, örülnek, hogy én is
velük együtt végzem a feladatokat: Bagdi Bella Jól érzem magam
dalára tapsolok és dobbantok, miközben az én arcomra is átragad a
ragyogásuk. Szinte leesnek a székről, úgy jelentkeznek a játékokra, és
egy pillanatra sem bánják, ha nem megy elsőre a feladat. Tudják, ebben
az osztályteremben nem eshet bántódásuk.
A 45 perces óra menete feszes, a boldogságórák felelőse, Éva profi
karmesterként irányít, figyel, és úgy terelgeti a kicsiket, hogy a
biztonságérzetük egy pillanatra se sérülhessen. Ha valaki ügyesen
felel, bátor és legyőzi félelmét, egy pillanatra megállítja a játékot,
hogy a többiek megtapsolhassák az ügyes osztálytársat.
Így lesz hős abból a barna kislányból, aki volt olyan bátor,
hogy felvállalja, otthon nehéz az élet, barátaik nincsenek. Nem fél
kimondani a rosszat, a mást – még akkor sem, ha történetével egyedül
van, és az osztályterem egyik magányos sarkából kell mindezt
elmesélnie. Tapsot kap az a kicsi lány is, akinek csak sokadik
próbálkozásra sikerül kitalálni a hátára ragasztott „elégedett” szót,
de dicséret jár annak a kisfiúnak is, aki egyetlen mondattal sikeresen
rávezeti társát a hátára tapasztott „boldog” jelzőre: „Ilyen vagy,
amikor csillagos ötöst kapsz!”
Azzal sincs semmi baj, ha nem világos elsőre, mik azok az „emberi
kapcsolatok”, és nem dől össze a világ, ha erről a témáról elsőre, de
még másodikra sem a család jut eszükbe, a szomszéd, a haver, a lakótárs
kézenfekvőbb egy állami gondozott kisember számára.
Érzem, nincs bennük félelem, nem szégyellősek, örömmel és átéléssel
végzik a feladatokat annak ellenére, hogy a felmerülő témák nemcsak
boldog magasságokba, de fájdalmas mélységekbe viszik őket. Mintha rég
elfogadták volna, ilyen az élet, nem állhat mindenki a napos oldalon.
Félelem és gátlások nélkül mesélnek gyászról, az otthoni állapotokról,
nem ciki, ha kicsordul néhány könnycsepp, jól van ez így addig, amíg a
következő perc felhőtlen kacagást rejteget.
Boldogságóra: a biztos kapaszkodó
Évától megtudom, komoly felkészülést igényelnek az órák, mindegyikre
külön óravázlat készül. Tíz hónapon keresztül minden hónapnak megvan a
maga témája (szeptemberben a hála volt, októberben az optimista,
pozitív hozzáállás, novemberben a társas kapcsolatok), amiket a
diákokkal alaposan körbe kell járni, a tanulásban akadályozott gyerekek
ugyanis nem mindig értik a témát, gyakran szituációs játékkal, rajzzal,
filmekkel kell őket segíteni ebben.
A boldogságórákon az osztályfőnök is jelen van, aki így jobban
megismerheti a diákjait, sok dolog miértjére itt derül fény: miért
agresszív a gyerek, miért húzódik félre, milyen gondolatok
foglalkoztatják, miért ül némán, kisírt szemmel.
Az iskolában kis létszámú osztályok működnek, amelyek idővel intim,
biztonságot adó, összetartó csoportokká alakulnak. Ez különösen fontos,
hiszen a gyerekek közül sokan veszélyeztetett családból érkeznek.
A gyógyító órák biztos kapaszkodót jelentenek a kisdiákoknak, akik közül sokan csak itt tapasztalják meg először, mit jelent fontos témákról beszélgetni, gondolkodni és változtatni. Nincsenek tudatában, de óráról órára egyre nő az önbecsülésük, és egy olyan egészséges életszemlélet kapnak, ami segíti őket a hétköznapokban – és segíthetne minden kisgyereket, olyanokat is, akik szorongva és sápadtan indulnak reggel az iskolába.
